A weboldal használatával Ön jóváhagyja a cookie-k alkalmazását. Cookie szabályzat Rendben
 

KAMU VAGY NEM KAMU? Segítünk eldönteni!

Írta: 2015. 07. 31. 10:33
KAMU VAGY NEM KAMU? Segítünk eldönteni!
Egy csattanós és ráadásul igaz történet a közösségi oldalak erejéről, na meg arról, hogy miért károsak az álhíreket terjesztő „likevadász” oldalak. Illetve pár jó tanács ahhoz, hogyan kerüljük el őket.


Pár napja került fel a Civil Körözési Rendszer adatbázisába egy körözés. Tatabányán egy anyától ellopták az egyik Eurós boltban a pénztárcáját, amiben több százezer forintnak megfelelő összeg volt. Azért ennyi, mert éppen nála volt a 7 éves beteg kisfiának a műtétjére szánt pénz. A férfiről, aki gyanúsítható volt a lopással, a bolt biztonsági kamerája felvételeket készített és a rendőrség közzétett pár képet. Így ideálisnak tűnt a helyzet, mindent összevetve jó esély volt arra, hogyha a kép bejárja a közösségi oldalakat, valaki rövid időn belül azonosítja majd az ismeretlen férfit. Azt gondolom, hogy egy ilyen ügy megoldására manapság nem is nagyon van más reális esély. Ráadásul, én a magam részéről azt sem tartottam kizártnak, hogy a tolvaj majd önként jelentkezik. Ismerve a történet hátterét és látva a képet, az ember egész egyszerűen nem tűnt egy megrögzött bűnözőnek. Nyilván nem ismerhette a tárcában lévő pénz eredetét sem. Gondoltam, hátha szembesül a sztorival, aztán megszólal az a bizonyos belső hang és talán önként jelentkezik majd. Még figyeltünk is erre a felhívás szövegének megfogalmazásakor.

ckr pénztárcatolvaj

A képen szereplő férfi a hírverés hatására végül valóban önként jelentkezett a rendőrségen. Mivel a nyomozás még folyik, így a részletek nem nyilvánosak, de az biztos, hogy a közösség ereje segített az azonosításban. Tehát a rendszer jól működött, a felhívás nem volt hiába való, elérte a célját. A történetnek van azonban még pár érdekes mellékszála is.    

Mikor a CKR Facebook oldalán mi is megosztottuk a rendszerünkbe felvitt körözést, két olyan reakcióval is szembesültem, amit eddig nem tapasztaltam és azt gondolom, mindenképpen szót kell ejteni róluk.

Az első az volt, hogy az emberek a megosztások alatt elkezdtek nyilvános hozzászólásokban arról konzultálni, hogy miben volt hibás, mit szúrt el az anya, akitől ennyi pénzt el tudtak lopni. Mindezt úgy, hogy igazából a teljes történettel nem is lehettek tisztában. Ez nagyjából olyan, mint mikor egy csomó ember állja körbe egy közlekedési baleset helyszínét, segíteni nem segítenek, de azon tanakodnak, hogy a sofőr nem fékezett időben. Elgondolkodtató. Az elv is, meg az is, hogy milyen lehet a sértettnek olvasni ezeket a kommenteket. De őszintén! Nem mindegy, hogy hibás volt-e vagy sem? Aki tud azonosulni a helyzettel és segíteni szeretne, az tegye! Aki pedig nem tud, vagy nem akar segíteni, legalább ne ártson!

Szintén érdekes reakciónak tartottam első olvasatra azokat a kommenteket, aki szerint a hír kamu. Aztán a következő pillanatban be is ugrott, hogy azért ez nem is olyan meglepő, mivel a kommentelők nem ismerik a történet hátterét. Az pedig jó párszor bebizonyosodott már, hogy sokan előítéletek, sztereotípiák alapján alkotnak véleményt, még ilyen kérdésekben is. 

A felhívást ezzel a címmel osztottuk meg: „Egy beteg kisfiú műtétre szánt pénzét lopta el”. Sajnos hasonló címeken rengeteg álhír kering nap, mint nap a közösségi oldalakon. Mi azért fogalmaztuk meg így a körözés címét, hogy minél több emberhez jusson el a hír. Hiszen mi is tudjuk, hogy könnyebben segítenek az emberek egy ilyen cél érdekében és a várt hatás nem is maradt el. Rengetegen osztották meg és olvasták el a körözést. Pontosan ezzel a hatással számolnak az álhírek terjesztői is. Nem számolnak viszont azzal, hogy addig „kiáltanak farkast”, míg végül elérik, hogy egy csomó ember már oda sem figyel ezekre a felhívásokra. Sokan vannak, akik annyira megszokták már, hogy egy ilyen címmel közzétett hír csak valami átverés lehet, hogy nem is foglalkoznak ilyesmivel.

ckr kamu hirek

Már a Facebook is felfigyelt ezekre az oldalakra, melyek többsége ilyen pofátlan módszerekkel akarja a nézettségét és ezen keresztül a reklámértékét növelni, és a saját eszközeivel megpróbálja irtani őket. A hírfolyamunkban lévő hírek jobb felső sarkában lévő nyílra kattintva lenyílik egy ablak, melyen keresztül bármikor bejelenthetjük, ha álhírrel találkozunk. De arra nyilván még sokáig kell várnunk, hogy a közösségi oldalak megtisztuljanak az ilyen szemetektől.

A legtöbb, amit tehetünk, ha körültekintőek vagyunk és alaposan megnézzük, mit olvasunk el és osztunk meg. Az ilyen kártékony kamu híreket (hoax-okat) elég könnyen kiszűrhetjük ugyanis. Nézzük, hogyan!

  1. Kerüljük el azokat az oldalakat, ahol a hírekhez vagy egyéb médiatartalmakhoz csak megosztás vagy lájkolás után férünk hozzá. Ezek a „lájkvadász” oldalak a nézettségük növelése érdekében szándékosan alkalmaznak olyan címeket, ami sok ember érdeklődését felkelti. A lájkolás után pedig gyakran jöhet a pofára esés. Többnyire csak hírérték nélküli máshol is elérhető tartalomhoz vagy álhírhez jutunk.
  2. Szintén célszerű elkerülni vagy legalábbis fenntartással kezelni az ismert „álhírterjesztő” oldalakat. (Ezekről itt olvashat egy listát: http://hvg.hu/tudomany/20150119_atveros_weboldalak)
  3. Ha egy számunkra ismeretlen oldalon olvasunk gyanús hírt, akkor célszerű utánanézni az oldalnak. Fel van-e tűntetve az üzemeltető, az újságíró? Feltüntették-e a hír forrását? Milyen tartalom található még az oldalon? Milyen kommenteket olvashatunk a híreknél?
  4. A valóságnak megfelelő slágerhírek és szenzációk általában rövid időn belül megjelennek valamelyik nagy országos hírportálon is. Gondoljunk bele! Ezek a valódi híroldalak is a nézettségre hajtanak, de amellett többnyire odafigyelnek a hitelességre. (Kivételek persze itt is vannak.)  Így, ha a nagy és törvényesen működő oldalakat olvassuk, akkor mire eljut hozzánk egy hír, az újságírók már elvégzik a szűrést. A nyilvánvaló kacsát nem közlik le ezeken az oldalakon. Ezt ellenőrizhetjük akár úgy is, hogy a hír címét az internes keresőbe illesztve rákeresünk, hogy mit találunk a témában.
  5. Ha mélyebben utána akarunk nézni a témának, akkor a cikkhez tartozó képre is rákereshetünk a Google képkereső szolgáltatásával. (Persze, ha a kép nem csak nyilvánvaló illusztráció.) Ilyen módon is kiderülhet, hogy a cikkhez illesztett képet máshol már használták, tehát nincs szinkronban a hír szövegével.)

+1.) Végezetül, ne tegyük félre a józan paraszti eszünket. Az álhírek ugyanis gyakran tele vannak ellentmondásokkal és nyilvánvalóan irreális adatokkal. Gondolkodjunk józanul és vegyük észre ezeket.

Jelentkezzen be a hozzászóláshoz!
Keresés a blogban:
Friss hozzászólások:
Dániel Albert:Ha felkötik annyi előnye azért... 2016. 02. 08. 13:15 106-SZOR SZÚRT AZ ÖRJÖNGŐ „ANYA”! Mit gondol, megoldaná ezt a halálbüntetés?
Pándi Ákos:Nagyon köszönöm a kollégáim ne... 2015. 04. 20. 06:56 ITT A BOBCAT, HOL A BOBCAT?!
Péntek Szilveszter:Gratulálunk Ákos szép munka cs... 2015. 04. 19. 20:56 ITT A BOBCAT, HOL A BOBCAT?!
Fodor Nikolett:Szerintem nagyon érdekes, ami ... 2015. 04. 09. 13:03 106-SZOR SZÚRT AZ ÖRJÖNGŐ „ANYA”! Mit gondol, megoldaná ezt a halálbüntetés?
Varga István:Lassú, hosszú szenvedés jár az... 2015. 04. 09. 12:21 106-SZOR SZÚRT AZ ÖRJÖNGŐ „ANYA”! Mit gondol, megoldaná ezt a halálbüntetés?
Hirdetés
ÁSZF
Adatkezelési tájékoztató
Cookie tájékoztató
GYIK
Impresszum
Médiaajánlat
Civil Körözés No Secret - Poligráf Penta-NET Infactor